Szigetújfalu határában lévő ártéri erdőség hazánk egyik legszebb és legjellegzetesebb folyó menti ligeterdeje, amely természetvédelmi terület védett növény és állatvilággal. A település határában, húzodott a Római Birodalom határa, és ennek maradványa a Duna parton látható kikötő erőd is.
A település a Csepel-sziget középső részén fekszik. Szigetújfalu természetes nyugati határa a Duna főága, míg északon Szigetcséppel, keleten Szigetszentmártonnal, délen Ráckevével határos.
Budapest felől a fővárost kikerülő M0-s körgyűrű valamelyik szigeti leágazásához kapcsolódó gerincúton juthatunk el a faluba. Tömegközlekedéssel megközelíthető a ráckevei HÉV-vel és menetrend szerinti Volán-járattal. A Dunántúlról az Ercsi és Szigetújfalu között közlekedő dunai komp segítségével lerövidíthetjük utunkat.
A Csepel-szigeten jellemző a futóhomok és a déli részeken a fekete föld. Szigetújfaluban ezek mellett a határ egy részét lösztakaró borítja. A Duna partja itt két-három méter magasságban emelkedik a vízszint fölé, és emiatt évente 20-50 centiméternyi széles földsáv omlik a folyóba. A környéket keletről kontinentális, nyugatról óceáni hatás éri. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Az évi középhőmérséklet 10,3 C fok. Az uralkodó szélirány északnyugati, a szélerősség átlagosan 55 km/óra.
A napsütéses órák száma éves átlagban kétezer. A Dunapartot tölgyesek, nyárfások, füzesek szegélyezik. Szőlőt és akácot régóta telepítenek a futóhomok megkötése érdekében. A Szigetújfalu határában lévő ártéri erdőség hazánk egyik legszebb és legjellegzetesebb folyó menti ligeterdeje, amely természetvédelmi terület védett növény és állatvilággal.
Az erdőben leggyakoribb az emlősök közül az őz, a vaddisznó és a nyúl, míg a madarak közt a fürj, a fácán és a fogoly. Az erdő csendesebb részein láthatunk fekete gólyát és fekete harkályt is. A ragadozó madarak közül a réti és barna héja, valamint az ölyv honosak. A környéken gazdag kirándulási lehetőséget biztosít a védett újfalusi erdő, ahol tavasszal rengeteg a gyöngyvirág.
Történetünk
-
Szigetújfalu nevének újfalu része a környező településekhez képest későbbi létrejöttét sejteti. A "sziget" megjelölést földrajzi helymeghatározásként később került a név mellé. A környéken talált réz-, és bronzkori leletek a terület korai lakottságára utalnak. Az ercsi révátkelőhöz közel egy római kikötőerőd állt.
A honfoglalást követően a falu fejedelmi birtok volt. A révnél a Duna alacsony vízállásakor ma is megfigyelhető egy kőből épített vízbe nyúló fal, mely a római kikötőerőd, vagy a későbbi monostor maradványa. A XII. században egy magánmonostort alapított Tamás nádor az ún. Ercsi (később Titkoshely)-szigeten. Alapítóját, Tamás nádort 1186-ban ide temették. A monostor bencés, majd később karthauzi, ezt követően ciszterrendiek kezébe került.
A falu első okleveles említése 1252. augusztus 10-én történt meg, mint a ?királyné új faluja?. 1303-ban egy adásvétel utáni határbejárásban tűnik fel ismét a neve. A falu középkori templomáról nincs adat. Hunyadi Mátyás uralkodása idején birtok miatt pereskedett Újfalusi Imre királyi trombitás a ráckevei szerbekkel. A XVI. századból fennmaradt az újfalui Thrombytás Tamás név. A település a török hódítás idején lakott hely volt. Az 1546-1590 közötti adatok szerint a faluban 22 és 32 közötti a családfők száma, akik gabona, bor, gyümölcs, len, lencse, széna, méhek, sertések, juhok stb. után fizettek adót a töröknek.A falu a magas adóterhek miatt fokozatosan elnéptelenedett. A település neve 1647-ben még az elhagyott helységek között sem szerepelt. A török kiűzése után rácok és szerbek voltak a település új lakói. Az összeírások szerint 1699-ben 21, 1715-ben 10, 1728-ban 18, 1744 -ben 25, 1760-ban 51 család élt itt. A német telepesek a XVII. század végén érkeztek ide, miután Savoyai Jenő herceg megvásárolta a ráckevei uradalmat Heisler tábornok özvegyétől. Később eladta a Habsburg családnak.A telekaprózódás folyamata a következő évtizedekben felerősödött, és 1828-ban 32 a földdel rendelkező családfők száma, míg 75 a házas zselléreké. A családok, a néhány holdas földterületek Az első egyházi anyakönyvi bejegyzés 1702-ből származik. A letelepedéshez kapott kedvezmények után a szokásos úrbéri szolgáltatások teljesítésével tartoztak földesuruknak az újfalusiak.
Az 1770-ben végrehajtott úrbérrendezés szerint 19 jobbágyteleknyi földön 25 földdel rendelkező jobbágy gazdálkodott, valamint 19 házas és 13 házatlan zsellér élt. miatt arra kényszerültek, hogy jövedelmezőbb megélhetési módot keressenek. Ezt a munkaigényesebb kertészeti kultúrákkal sikerült elérniük, hisz a környék talaja és a mikroklíma kedvezett a zöldség-, és gyümölcstermesztésnek.
Az itt lakók az újratelepülés után, 1733-ban templomot építettek. E helyett készült 1770-ben a ma is meglévő, Szent Lénárdról elnevezett, barokk stílusú épület, amelyet 1773-ban szenteltek fel. A jó belső térarányokkal rendelkező hajó cseh süveg boltozatát kettős hevederek választják el.1742-1783 között a domonkosok vezették a templomot. A historia domus szerint 1848. októberében Görgey Artúr honvéd-őrnagy főhadiszállása az 1840-ben készült paplakban volt.Az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően a faluban a kis- és középbirtokok voltak a jellemzőek. A határban a legnagyobb földterülettel, 566 kataszteri holddal a Ráckevei koronauradalom rendelkezett. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején 87 magyar és német nemzetiségű nemzetőr teljesített szolgálatot. Az 1862-ben végrehajtott tagosításkor a kicsi parcellákat egyesítették. Lehetőség nyílt az intenzívebb gazdálkodásra, az állattartáshoz szükséges legelők szervezettebb hasznosítására. Az 1865-ös tűzvész a falubeli házak többségét elpusztította. A helyreállítások után az 1887-ben megalakult helyi Önkéntes Tűzoltó Testület keretei között szervezték meg a tűz elleni védekezést. A lakosság száma 1910-ben 1566 fő, többségük német nemzetiségű és a római katolikus. A századfordulót követő évtizedekben a falu lakossága a mezőgazdaságból élt. A családi szükségleteket állattenyésztéssel is biztosították.
Az első világháború a hagyományos paraszti életformát megszakította. A faluból a hadseregbe 380 katonát soroztak be, és közülük 63-an vesztették életüket a fronton. Tiszteletükre 1924-ben emlékművet állítottak. A háború utáni évtizedekben a mezőgazdaságban dolgozók mellett kialakult az iparban dolgozók rétege. A polgárosodási folyamat a helyi alapítású egyesületek létrejöttét eredményezte. Ekkor kezdte meg működését, a Polgári Kör, a Kőmíves Önsegélyező Egylet, és folytatta tevékenységét az 1878-ban alapított Önkéntes Tűzoltó Egyesület.Az 1941. évi népszámlálás szerint az újfalusiak száma 1630 fő volt, többségük római katolikus vallású. Az anyanyelvi hovatartozásra adott válaszaik alapján 275-en magyarnak és 1354-en németnek tekintették magukat. A nemzetiségi hovatartozást illetően 897 fő mondta, hogy magyar, míg 733 fő németnek tartotta magát. A II. világháború alatt a magyar hadseregben 40-45 falubeli katona harcolt. A front közeledtével, 1944-ben az itt élők közül sokat besoroztak a német csapatokhoz. A harcok végkifejleteként 1944. november 22-én foglalták el a falut a szovjet csapatok. A révnél akartak átkelni az Ercsiben védekező német csapatokkal szembeni harchoz. A falut ekkor több bombatalálat érte. A II. világháború halottainak és polgári áldozatainak száma 77.
A 134 fő"malenkij robot"-ra hurcolt közül 19 fő sohasem ért haza. A háborút követően, az 1941-es népszámlálás adatai alapján a német lakosság egy részét - 800 főt - kitelepítették. Az ország más területeiről és a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra került családok közül többen érkeztek az üresen maradt portákra. A szövetkezetesítés hatására 1949-ben megalakult a József Attila Termelőszövetkezet. Az 1959-ben létrehozott Petőfi Termelőszövetkezet 1960-ban egyesült a korábbival, és Béke Termelőszövetkezet néven működött 224 taggal, 920 holdon. A szigetcsépi Lenin Termelőszövetkezettel 1976-ban fuzionáltak. Az összevonások a közigazgatásban is előtérbe kerültek, így 1977. április 1-jén Szigetújfalut egyesítették Szigetcséppel és Szigetszentmártonnal. Már ezt megelőzően kiépítették a településen a villanyvezetékeket és az úthálózatot. A faluban a víz központi kútból, vízhálózattal jutott a házakba. A településen az orvos mellett anyavédelmi központ és fogorvos is működött. Szigetújfalunak ekkor művelődési háza és jól felszerelt általános iskolája volt. A környéken egyedül tartott fenn a tanács bölcsődét. A település a rendszerváltozás első évétől közigazgatási tekintetben ismét önálló. Az első négy évben felújították az általános iskolát, a fogorvosi rendelő renoválása szintén ezekben az években történt. A lakosok 1995 telétől gázzal fűthetnek. Az infrastrukturális fejlesztések folytatásaként 1996 őszétől sok lakásba bevezették a telefont. Szigetújfalu lakóinak száma ma meghaladja a kétezer főt. A Lénárd napján tartott búcsú alkalmával, 1996-ban, a régi Nepomuki Szent János szobor helyén felállították Nemes Ferenc népi fafaragó iparművész alkotását, a templom védőszentjét ábrázoló Szent Lénárd-szobrot.
Szigetújfaluban több mint kétszáz vállalkozás székhelye van. A község testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a baden-württembergi Waghäusel és az osztrák Flattach településével. Waghäusel által kialakított vendégházban 30 fő részére biztosított a szállás és az étkezés.
A községben a kulturális hagyományokat ápolja az 1952-ben alakult Német Nemzetiségi Táncegyüttes, az 1982-ben alakult Kamarakórus, az 1985-ben alakított Zenebarátok Kórusa. Az Ujflucher Buam fúvoszenekar 1997 óta működik. 2002-ben a Polgári Kör Szigetújfaluért Egyesület alakult meg. 2010 végén pedig a Colour Táncegyesület. Az egyesületek nagyban hozzájárulnak a község változatos, érdekes kulturális életéhez. Szállásaink
-
SZIGETÚJFALUI VENDÉGHÁZ
A Vendégház alkalmas gyermekek és fiatalok elszállásolására, akik a Csepel-szigetet szeretnék megismerni, vagy Budapestre szeretnének 2-3 napra látogatni. A Csepel-sziget legnagyobb ártéri erdeje mellett fekszik Szigetújfalu. A falu egy kis utcájában, Vendégházunkban kapcsolódhat ki a pihenni vágyó vendég. Családoknak 4 ágyas, csoportoknak 10 ágyas szobákat tudunk ajánlani (összesen 30 ágy); ezekhez zuhanyzó is tartozik. Az épületben tágas társalgó, étkező és konyha található, emellett az internet csatlakozás ingyenes. Parkolni az udvaron lehet. Ősfás környezetben, a gesztenyefa alatt, szabadtéri sütési-főzési lehetőség van kerti padokkal.
Szolgáltatások: étkezési lehetőség, fürdőszoba, horgászati lehetőség, ismerkedés a háziállatokkal, kempingezési lehetőség, mosdó, WC, túrázási lehetőség, TV terem, vadászati lehetőség, WIFI/WLAN, zuhanyzó
Szobák száma: 5
Férőhely (fő): 32
Akadálymentesített: részben
Osztályba sorolás (Nemzeti Tanúsító Védjegy): B kategória
Típus: ifjúsági szállás, panzió, turistaszállásCím: 2319 Szigetújfalu, Diófa utca 11.
Telefon: +36-70/333-72-51
Fax: +36-24/543-001
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: http://www.szigetujfalu.hu/vendeghaz.html Épített örökségünk
-
NEMES FERENC KIÁLLÍTÓTERME
A kiállított tárgyak a művész saját képzőművészeti alkotásai (kő, fafaragványok) pályázatokon, eddigi kiállításokon szereplő művek népművészeti alkotások közt szerepelnek csont, fa, szaru faragványok, pályadíjas művek.Típus: kiállítóhely
Látogathatóság: előzetes bejelentkezéssel
Belépődíj: Ingyenes
Szakvezetés: Saját munkák bemutatása.Cím: 2319 Szigetújfalu, Szőlő utca 9.
Telefon: +36-24/463-175
Honlap: http://www.nemesferenc.hu
NÉMET NEMZETISÉGI KIÁLLÍTÓHELY ÉS KÖZÖSSÉGI HÁZ
A Német Nemzetiségi Önkormányzat gondozásában láthatók a Szigetújfaluban élő német családok használati tárgyai, korhű bútorai, ruhadarabjai.
Nyitva tartás: előzetes bejelentés alapján időpont egyeztetéssel csoportoknak is
Típus: kiállítóhely
Akadálymentesített: részben
Szolgáltatások: mosdó/WC
Jelleg: néprajziCím: 2319 Szigetújfalu, Diófa utca 15.
Telefon: +36-70/387-81-75
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Római kikötőerőd
A település legrégebbi épített emléke. Régészeti feltárás híján csak annyit tudhatunk, hogy a második századra épült ki a limes a Duna vonalán és utána többször átépítették. A negyedik században a Duna bal partján is építettek erődöket, kikötőerődöket. Lehet, hogy csak ekkor épült meg a kikötőerőd. Ma csupán a kikötő kőből épített maradványa látható.Szigetújfalui Katolikus Templom
A török kiűzése után három tót és több hullámban sváb családok népesítik be a falut. Egy kis templomot építettek ugyan, de az megrongálódott és kicsinek is bizonyult, ezért egy újra volt szükség. A Csepel sziget akkori tulajdonosa, Mária Terézia vállalta az építési költségeket, míg a falu lakói adták a napszámos munkát és az igás vontatóerőt. Az épület 1770-73-ig épült. 1773. május 31-én pünkösd hétfőjén Bajcsi Antal ráckeresztúri parochus áldotta meg. Védőszentjéül az előző templom patrónusát Szent Lénárdot választották.
A templom előzetes egyeztetéssel látogatható:
cím: Szigetújfalu, Szent István tér
telefon: 20-4844485
email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
I.Világháborús emlékmű
Ez a község második legrégebbi szobra. Az emlékművet a Katolikus Polgári Kör kezdeményezésére 1924-ban állították fel közadakozásból. Az oldalán márványtáblán szerepelnek a háborúban elesett katonáink nevei. Rendezvényeink
-
KARÁCSONYI VÁSÁRA helyi vállalkozók szeretnének segíteni az ajándékozás nagy problémájának megoldásában. A faluban betlehemező gyerekek pedig rendszeresen meglátogatják a vásárt és előadják a pásztorjátékot.
Típus: vásár, expo
Helyszín: Petőfi Sándor Művelődési HázCím: 2319 Szigetújfalu, Vasút utca 24.
Telefon: +36-20/484-44-85
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
VI. NYÁRBÚCSÚZTATÓ
A rendezvény célja, hogy a nyár végén még utoljára kicsábítsa az embereket egy kis szórakozásra. Idén először főzőversenyt is hirdetünk. A programok vegyesen szólnak gyerekeknek és felnőtteknek. A rendezvényt bál zárja. A főzőversenyhez nevezés szükséges, ill. felszerelés.
Típus: szórakoztató rendezvény
Helyszín: Petőfi Sándor Művelődési HázCím: 2319 Szigetújfalu, Vasút utca 24.
Telefon: +36-70/866-44-74
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
SZILVESZTERI BÁL
Hagyományos, óév búcsúztató, szilveszteri bál.
Típus: karnevál, bál, sokadalom
Helyszín: Petőfi Sándor Művelődési HázCím: 2319 Szigetújfalu, Vasút utca 24.
Telefon: +36-70/866-44-74