Szigetcsép a legkiválóbb horgászvizek, és pompás nyaralóházak otthona. A Duna-ágat itt nád, gyékény és sás kíséri. A nádas helyenként szigeteket alkot, ezek az Európa szerte híres Úszólápok. Megcsodálhatjuk a sárga tavirózsát, és a fehér társát is ezen a Budapesttől mindössze 30 kilométerre fekvő településen.

A település a Csepel-sziget középső részén a Ráckevei-Duna-ág és a Duna főága között terül el, Budapesttől 30 kilométerre.

Természeti kincsei közé tartoznak az úszólápok, vagyis álszárazföldek. Ez a természeti képződmény Európában csupán a Rhone deltájában található meg. Szerepük a biológiai víztisztításban jelentős. Számos ritka védett állat-, és növényfaj él itt, mint például a bütykös hattyú, mocsári teknősök, vagy a sárga tavirózsa. A falu határában, az erdő szélén gyakran látni őzeket, nyulakat, fácánokat, barna réti héját is.
A település közvetlen határa előtt balra kanyarodva egy kis út vezet le a helyiek által kialakított Duna parti strandra. Az árnyékot adó fákkal körülvett strandon a kikacsolódást a homokos vízpart mellett strandröplabda pálya biztosítja.

Szigetcsép a Kunsági Borvidék Dunamenti körzetéhez tartozik, melynek jeles képviselője a Gál Szőlőbirtok és Pincészet. Évről évre díjnyertes boraikkal hívják fel magukra a figyelmet. Legutóbbi sikereik egyike a 2012-es Mondial du Rosé (Cannes) versenyen aranyérmet nyert Szent Márton rosé boruk. A vidéki ízek kedvelőinek a Vadásztanya Kisvendéglőt ajánljuk, ahol Szigetcsép különleges fogásait ismerhetik meg a vendégek.

Szigetcsép a legkiválóbb horgászvizek, és pompás nyaralóházak otthona. A Duna-ágat itt nád, gyékény és sás kíséri. A nádas helyenként szigeteket alkot, ezek az Európa szerte híres Úszólápok. Megcsodálhatjuk a sárga tavirózsát, és a fehér társát is ezen a Budapesttől mindössze 30 kilométerre fekvő településen.

A település a Csepel-sziget középső részén a Ráckevei-Duna-ág és a Duna főága között terül el, Budapesttől 30 kilométerre.

Természeti kincsei közé tartoznak az úszólápok, vagyis álszárazföldek. Ez a természeti képződmény Európában csupán a Rhone deltájában található meg. Szerepük a biológiai víztisztításban jelentős. Számos ritka védett állat-, és növényfaj él itt, mint például a bütykös hattyú, mocsári teknősök, vagy a sárga tavirózsa. A falu határában, az erdő szélén gyakran látni őzeket, nyulakat, fácánokat, barna réti héját is.
A település közvetlen határa előtt balra kanyarodva egy kis út vezet le a helyiek által kialakított Duna parti strandra. Az árnyékot adó fákkal körülvett strandon a kikacsolódást a homokos vízpart mellett strandröplabda pálya biztosítja.

Szigetcsép a Kunsági Borvidék Dunamenti körzetéhez tartozik, melynek jeles képviselője a Gál Szőlőbirtok és Pincészet. Évről évre díjnyertes boraikkal hívják fel magukra a figyelmet. Legutóbbi sikereik egyike a 2012-es Mondial du Rosé (Cannes) versenyen aranyérmet nyert Szent Márton rosé boruk. A vidéki ízek kedvelőinek a Vadásztanya Kisvendéglőt ajánljuk, ahol Szigetcsép különleges fogásait ismerhetik meg a vendégek.

Történetünk


Szigetcsép határa már a rézkorban is lakott volt. A rézkori leletek mellett jelentos a község északi határában feltárt kora vaskori temeto.
A község elso okleveles említését "Cséptelek" néven 1283-tol ismerjük. Korábban "Chepteluk" volt a falu neve. 1283. október 19-én IV. László Moys mester özvegyének adta a birtokot. Moys V. István nádora IV. Lászlónak, akinek felesége Árpád-házi hercegno. 1290-ben Fenenna királyné az oklevelet átírja, és Moys özvegye által így a budavári apácák tulajdonába kerül a birtok. A beginák még a XV. században is a község birtokosai.

Az 1559-es török összeírásban "Csépány" néven pusztaként említették. A legkisebb adót fizették a lakói. Az elnéptelenedett falu is a szultáni házbirtokokhoz tartozott.

A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését. Politikai okok miatt alig hoztak magyarokat a telepítobiztosok. A mi községünkbe -mely most már "Csép" néven szerepel- 1706 táján rácokat telepítettek. Majd 1750 táján németek érkeztek Nürnberg és Württemberg környékérol, magukkal hozva szolotermesztési kultúrájukat is.

Több alkalommal sújtotta természeti csapás a községet. Az 1838-as árvíz után telepednek le a lakosok a község mai területére, a Dunától távolabb. Ekkor már Szigetcsép néven szerepel.1870-ben óriási tuzvész pusztított, leégett a falu nagy része. Az 1878-as árvíz idején a mai Fo utcán csónakkal közlekedtek. Ezután kezdik meg a védgát építését szegedi és bezdáni kubikusokkal. 1940-ben és '56-ban ismét kiöntött a Duna két ága, a Ráckevei-Duna felol egészen az udvarokig nyomult a víz.

A dualizmus idején a falu fejlodése virágzásnak indult. Iskolák, óvoda, malom, Hitelszövetkezet, Hangyaszövetkezet alakult. Községünkhöz tartozik Szolotelep is. Az itteni királyi birtokon 1889-ben kezdték meg a szolo telepítését.

1914-ben a háború kitörésekor 500 férfi vonult be községünkbol, 58-an hosi halottak lettek. A Tanácsköztársaság utáni román megszállástól községünk sokat szenvedett. A második világháború idején a mai Csepel Autógyár helyén muködo repülogépgyár bombázásakor a falut is gyakran érte támadás. 1944 novemberében a falu a frontvonalba került, ezért lakosságát kitelepítették Dunakisvarsányba. A hetekig tartó harcok megviselték mind falu épületeit mind a lakosságát.

1944. december 29-30-án körülbelül 250 személyt vittek el két évi ukrajnai kényszermunkára. 1945 júniusában 24 családot, mint népellenes bunösöket, internáltak Királyrétre, majd 1946 májusában 464 német ajkú személyt telepítettek ki Bajorországba. Helyükre Mezokövesdrol, Körösladányból és Szlovákiából hoztak embereket. Számuk az 500 fot meghaladta. Ennek megfeleloen folyamatosan változott a falu népességének összetétele.

1952-ben megalakul a Lenin MGTSz, amely 1970 után Csepel-szigeti Lenin MGTSz néven egyesül a szigetszentmártoni és szigetújfalui szövetkezetekkel. A község határában kezdte meg muködését a Kertészeti Egyetem Szigetcsépi Tangazdasága, amely nagyüzemi szolo- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik a mai napig.

A '90-es években a TSz átalakult Csepel-szigeti Szövetkezetté. Megalakult a német és a szerb kisebbségi önkormányzat. Felépült az új községháza és a reformátusok temploma is. A régi iskola felújításával kialakították az Idoskorúak Napközi Otthonának épületét. A '80-90-es években az iskola is új otthont kapott. A régebbi villamosítás mellett kiépült a víz- és gázvezeték, a telefonhálózat és a csatornarendszer.

Gasztronómia

SZIGETVIN PINCÉSZET

Legfőbb termékeink: Chardonnay, Kékfrankos Rose, Cserszegi Fűszeres, Kékfrankos, Rubintos és Eper, Málna, Meggy, Feketeribizli gyümölcsborok

Egész évben nyitva tart.
Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel
Típus: pincészet, borpince
Telefon: +36-30/938-20-50

Cím: 2317 Szigetcsép, Szigetcsép, Szőlőtelep Szigetcsép és Szigetszentmárton között
Telefon: +3624418627
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: http://www.szigetvin.hu

  

 

 

 

 

 


 Gál Szőlőbírtok és Pincészet

 Budapesttől 25 km-re a Csepel-szigeten, Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu községek dűlőiben fekvő, jelenleg 76 hektár saját szőlőterület adja a Gál Szőlőbirtok és Pincészet 2004-ben épült borházának szőlő-alapanyagát. A sziget a történelem folyamán túlnyomórészt királyi-királynői uradalom volt, s szőlőtermelői múltját már az 1569-es szőlőadó-feljegyzések is bizonyítják.

A szőlőterületből 60 hektár 1999-2005. közötti és 6 hektár 2012. évi fiatal telepítés. Minőségi fajtaösszetételben a Rajnai rizling, Olaszrizling, Szürkebarát, Ezerjó, Cserszegi fűszeres, Nektár, Kékfrankos, Pinot noir és a Cabernet sauvignon a meghatározó.

2011-ben szőlőbirtokunk tovább bővült a Balaton-felvidéken, Lesencefalu község dombjain fekvő 10 hektár szőlőültetvénnyel, melyen a Sauvignon blanc, Pinot blanc, Szürkebarát, Chardonnay és a Cabernet sauvignon képezik a fajtaválasztékot.

Pincészetünk 1800 hl rozsdamentes temperált tárolótérrel rendelkezik. A borászati technológiát a terméskorlátozás, a válogatott szüret és az irányított reduktív erjesztés határozza meg.

1800 hektoliteres pincészetünkben a megtermelt szőlőmennyiség mindössze 20-30%-át dolgozzuk fel, a fennmaradó szőlőmennyiséget értékesítjük. Az ültetvény mérete és fajtáinak sokszínűsége lehetőséget ad a feldolgozásra kerülő szőlő válogatására a legjobb minőség elérése érdekében.

Magunkról

A Kertészeti Egyetem elvégzését követően, húsz éves szakmai tapasztalatra, valamint a 2005-ig telepített 60 hektár szőlőültetvényen termő minőségi alapanyag bázisára alapozva építettük fel borházunkat Szigetcsépen.

Célunk, hogy az elmúlt ötven év során kettévált szőlőtermelés és borászat — szakmai rangjának megfelelően — újra egyesítésre kerüljön családi pincészetünkben, hiszen kiváló minőségű borokat elsősorban saját termelésű szőlőből tudunk elképzelni. A magas minőség eléréséhez ezenkívül szükséges az egész éves munka során a szőlész és a borász folyamatos szakmai konzultációja, mely biztosítja az optimális termesztéstechnológiát. A korszerű borászati technológia megléte csak egy pont a minőségi borkészítés folyamatában. Ehhez szükséges biztosítani a kiváló alapanyagot, melyből a borok végső arculatát a borász szakmai tudása és elkötelezettsége adja meg.

További információkért látogasson el a www.galpinceszet.hu oldalra. 

Eseménynaptár

Nemzetiségi találkozó

May 2016
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31