Makádon járja egy mondás, mely szerint Makád "... a szigeten csak fekvése szerint az utolsó, nem pedig az állapota miatt." (Bél Mátyás) A települést három oldalról a Duna veszi körbe, és ez meghatározza a település jellegét is.

Makádon járja egy mondás, mely szerint Makád "... a szigeten csak fekvése szerint az utolsó, nem pedig az állapota miatt." (Bél Mátyás) A települést három oldalról a Duna veszi körbe, és ez meghatározza a település jellegét is.

• 
• 
• 
• 

Történetünk

Mottó: „… a szigeten csak fekvése szerint az utolsó, nem pedig az állapota miatt…” (Bél Mátyás)

A Csepel-sziget gyönyörű tájaival, hívogató vizeivel itt van fővárosunk szomszédságában. Varázsát, báját felismerte milliós fővárosunk, s a kisemberek százezrei találnak kikapcsolódást, pihenést a két Duna partján, így a makádi erdőben is, az ottani vizek mentén.

Településünk bemutatásakor a cél egyenes és világos: e vonzó tájat, az ősi múlttal rendelkező kedves magyar községet minél többen megismerjék és megszeressék.

Megközelíthető személygépkocsival Budapestről az MO-ás körgyűrű csepeli vagy szigetszentmiklósi leágazásától a szigeten található főúton. Tömegközlekedéssel a ráckevei HÉV végállomásig kell utaznunk, majd onnan Makádig menetrend szerinti autóbusszal juthatunk el, illetve menetrend szerinti távolsági autóbuszjáratok indulnak Csepel (Koltói Anna utca) és Népliget autóbuszpályaudvarokról.

DunaMakád község földrajzi és természeti viszonyai: Makád község a Csepel-sziget déli részén a sziget legalsó községe. Budapesttől való távolsága 50 km, Ráckevétől délre 10 km-re fekszik. Három oldalról a Duna veszi körül. Nyugaton határolja a nagy Duna, ahogy Makádon mondják az „öreg” Duna, keleten a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, Makádon ma is „kis” Duna a neve, délen a két Duna összefolyása. Északon Szigetbecse és Lórév községek határa zárja be.

A makádi tájban a vizek, tavak, mocsarak elhelyezését nagyszerűen ismerteti Bél Mátyás (1684-1749) a XVIII. századi magyar tudományos világ egyik kiemelkedő egyénisége. „... a folyó nagyobb medre pedig közeledik a faluhoz – köztük erdő és mocsár foglal helyet- mocsár, melyet ugyancsak a Duna a sziget végétől egészen a faluig térít vissza, egy visszahajló ágával, amely az erdőt veszi körül, s mintegy új sziget gyanánt választja el a szárazföldtől.”

FaA holt ágak, hajdani élő medrek nyomai mindenütt ma is fellelhetők, követhetők. A víz árvizek idején telítődik a mai Zátonyok mélyedésén és a Kisduna - kertek, valamint a Szigetek vonalán kijut a Sésérre.

Maga a sziget északról délre enyhén lejt, az átlagos tengerszint feletti magasság Szigetszentmiklóson 102 m, Szigetújfalu és Szigetszentmárton 101 m, de Ráckeve, Lórév, Szigetbecse 100 m, Makádon már csak 99 m.

A sziget éghajlata kedvező, az Alföld éghajlatánál csapadékosabb, de az elosztás szeszélyes.

Az állatvilág az ártéri erdőkre, nádasokra jellemző. Az egész magyar középkorban királyok, főurak vadászterülete volt a sziget. A makádi erdőben a nagyvadak közül az őz és a vaddisznó is megtalálható, de valamikor a szarvas is honos volt.

MadarakKedvesek a vizi és erdei madarak: sármány, nádirigó, búbos vöcsök, az egymás társaságát kereső szárcsa, a magányos vízityúk. A makádi nádasok szélén még olykor látni szürke- és vörösgémet, vadkacsát, ősszel megpihenő vadlibát és nagy ritkán a Kenderáztató részen 3-4 túzok is sétál. A mezők felett gyakran kering még rétisas, vércse és a kánya. Az erdőkben otthonos a harkály, szarka, az ingoványban gólya lépked, a Duna hulláma felett sirály ível.

A község régészeti emlékei: Makád földrajzi elhelyezkedése sok tekintetben meghatározta történetének alakulását. A sziget zártásága, elzártsága, élő és holt medrek ismeretlen vize, mocsarak, nádasok, lápok világa megnehezítette az őskor emberének mozgását. Ugyanakkor a vizek fölé emelkedő ligetes halmok védelmet és élelmet nyújtó ígérete, a vizek halbősége, a folyók, patakok tájékozódást kínáló biztonsága vonzotta is. A vonás erősebb volt, mint a gátlás és a ránk maradt leletek azt bizonyítják, hogy hazánk területén a legrégibb településnyomok többnyire folyók, patakok mentén, egykori vizek fölé emelkedő halmokon, hordalékkúpokon találhatók.

Sajátos módon rendkívül kevés a Makád község határából származó régészeti anyag. A kisszámú leletnek a hitelét is rontja az a tény, hogy az előfordulás körülményeiről keveset tudunk. A tárgyak csak évek elmúltával kerültek szakemberekhez, többször a lelőhely is bizonytalan, s így a lelőhely szerinti azonosítás nehéz.

A község határában az időszámítás előtti II. évezredben valószínűleg már éltek emberek. Későbbi korokból a környéken végzett ásatások során hun és avar települések maradványai kerültek felszínre. Az árpád-korban Makófalvának hívták. Első okleveles említését 1430-ban keltezték, akkor két község volt ezen a területen: Gyála és Simonfa. Határrészként ezek a nevek napjainkig fennmaradtak. A török hódoltság idején szultáni hász birtok. Lakói 1563-ban 15770 akcse adót fizettek. 1633-ban a 25 családdal jelentős falu a Csepel-szigeten.

Makádi református templomunk napjainkbanMakád a szigeti reformáció fontos települése. A középkori katolikus templomot vették át és használták istentisztelet céljaira.

A jobbágytelkek elaprózódtak, ez maga után vonta a zsellérség kialakulását. Házatlan zsellért 1770-ben nem írtak össze, míg 1828-ban már 77 név mellett szerepelt e meghatározás. A XVIII. és XIX. században súlyos kolerajárványok pusztítottak az országban, és ezek Makádon is komoly áldozatot követeltek, összesen 133 személy halt meg.

Fényes Elek 1843-ban megjelent földrajzi könyve szerint a településnek 1179 lakosa van. Az első "Rév Társaság" 1848 elején alakult. A községből a forradalom és szabadságharc alatt 125 nemzetőrt állítottak. Az 1857. évi népszámláláskor 1349 személy élt a településen. Az 1875-1880-as esztendőket megelőzően jelentős művelési ág volt a szőlőtermesztés, de a XIX. század végén az első filoxérajárvány a makádi szőlőket sem kímélte. A dunai árvizek ellen a védgátakat 1898-ban kezdték építeni. A századforduló éveiben a népességszám csökkent a faluban. 1914 nyarán 424 férfit soroztak be katonának Makádról, majd 1916 októberében elvitték a falu két harangját háborús célokra. A háborút követően 1918 őszén felmerült a frontról hazatért katonák között a Nemzeti Tanács megalakításának gondolata, és a tervet meg is valósították. 1919. április 7-kén megválasztották a 15 tagú testületet. 1919 augusztusától a faluban ismét a századforduló megszokott életritmusa szerint éltek: a hagyományos mezőgazdasági munkák elvégzése jelentette a mindennapokat. Az itt élőknek a helyi színjátszó kör, a dalárda, a leány énekkar szereplései jelentős közösségi események voltak.

A makádiaknak fontos szervezete ekkor az 1896-ban alakult tűzoltó egyesület, hisz működése a nagy tűzvészektől való megszabadulást jelentette. Az egyesület a megalakulásának 110. évfordulóján 2006-ban 17 fővel újraszerveződött és nyújt segítséget a település lakosainak természeti katasztrófák idején

Jellegzetes makádi lakóház A falu lakossága 1930-ban 1437, 1941-ben 1429 fő, akik közül ekkor néhány kivételével mindenki magyar anyanyelvűnek és nemzetiségűnek mondta magát. Működtek itt ácsok, cipészek, takácsok, akiknek termékei nagyobb vásárokon is keresett árunak számítottak. A falu megszokott életét az 1940. évi tavaszi árvíz feldúlta. A Lórév felőli részen, a Duna gátszakadása miatt a környéket elöntötte a jeges ár. A lakosságot kitelepítették, csak a férfiak közül maradtak néhányan otthon, hogy az elmenekített állatokat ellássák. Az árvízkárok helyreállításával egy időben egyre többen kaptak katonai behívót. A háború elérte Makádot, a front 1944 végén dúlt a makádi részen. Az itt élők közül a háború áldozata lett több mint harminc ember. A földosztás után a földhöz jutottak megkezdték a gazdálkodást a sok apró parcellán. A falubeliek - a termelőszövetkezetek szervezésének időszakában megalakították saját gazdaságukat. A tanácsi feladatok átszervezésével az 1970-es évektől közigazgatásilag sok szállal kötődött Ráckevéhez a település.

A sziget legdélebbi településének szépségeit és gondját tudhatja sajátjának Makád 31,77 km2 területen élő 1283 lakosa. A villanyhálózat több évtizede kiépült. A vízvezeték hossza 12,4 km, és erre rákötötték a lakások 90%-át. A csatornahálózat kiépítésének befejezése után a szennyvízelvezetés és -tisztítás gondja is megoldódott. A faluban a vezetékes gázt a háztartások 50%-ában használnak, és a telefonigényeket is kielégítették. A községben sok a személygépkocsi. A XX. század utolsó harmadára a mezőgazdasági területeken végbement változás az ott élők munkalehetőségeit nagymértékben átformálta.

A lakosság a mezőgazdasági és ipari tevékenység mellett elsősorban a szolgáltatások területén találhat új, tartalmas munkalehetőséget.

Jellegzetes makádi lakóházKomoly lehetőség rejlik a falusi turizmus rendszerének kialakításában, hisz a szép környezet, a kirándulási lehetőségek, a ráckevei termálvíz és a közeli látnivalók jelentős vonzerővel rendelkeznek. A faluba látogató a makádi nagyerdő és halastó környékén kellemes környezetben kirándulhat, gyönyörködhet a sziget egykori állapotához közel álló terület szépségeiben.

Említésre érdemes a községi öregtemető, melyben megtalálhatók még a hagyományos kopjafák. Az új köztemetőben az aradi vértanuk emlékére állított, rovásírással vésett emlékkopjafát láthat az ide látogató.

A falu temploma 1803-1806 között épült a középkori templom építőköveinek felhasználásával. Copf stílusú, tornyos épület.

Az 1744-től vezetett egyházi anyakönyvek hiánytalanul fennmaradtak. A templom oldalfalán emléktábla örökíti meg a háborúban elesettek nevét. A falu szülötte Turi József orientalista (1861-1906), aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. A nevét viselő általános iskolában megtekinthető kiállítás a falu híres szülöttjének emlékét őrzi. Évekig élt Törökországban, tapasztalatait cikkek, tanulmányok formájában közkinccsé tette.

„Kedves falumról írtam, mely nehéz körülmények között vészelte át a századok küzdelmét. Sorsa sokat volt mostoha, de mindig hű maradt a tájhoz, a szülőföldhöz. Népe talán ezért lett keményebb a környezeténél.”
(idézet Pataki Ferenc református tanító „Adalékok Makád község történetéhez” című művéből)

Szálláshelyeink

DUNAWEEKEND NYARALÓHÁZAK

Makádon, közvetlenül a Kis-Duna partján, teljesen felszerelt üdülőházainkba várjuk pihenni, horgászni vágyó vendégeinket! A környék csendes, nyugodt. A panoráma csodálatos. Grillező- és bográcsólóhely, kajak, kenu, vízibicikli, kerékpárok állnak ingyenesen rendelkezésre. Szép Kártyát elfogadunk!

 

  

Fizetési lehetőségek: Széchenyi Pihenő Kártya
Szolgáltatások: gyermekágy, parkolás zárt udvarban, sporteszköz kölcsönzés, társasjátékok
Szobák száma: 10
Férőhely (fő): 26
Akadálymentesített: részben
Osztályba sorolás (Nemzeti Tanúsító Védjegy): apartman
Típus: üdülőház
Skype: lola19553
Telefon: +36-24/481-297
Cím: 2322 Makád, Gyálai üdülősor 
Telefon: +36-30/949-43-31
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: http://www.dunaweekend.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Épített örökségünk

 MAKÁDI REFORMÁTUS TEMPLOM

A Csepel-sziget déli részén a sziget utolsó települése Makád. Budapesttől 50 km-re, Ráckevétől 10 km-re délre található. Nyugaton a Nagy-Duna, keleten a Ráckevei-Duna-ág övezi. Makád földrajzi fekvése sok tekintetben meghatározta történetének alakulását. A sziget zártsága, megnehezítette az emberek mozgását, történelmi vonulatok befolyásoló hatását. A hagyomány szerint, Makád község alapítása egyidős a honfoglalással. Makád nevű lovász, Árpád fejedelem főlovászának Csepelnek volt hű embere, lovásza. Őt a szigeten élő fejedelmi ménesek déli irányból való védelmére, őrzésére telepítette le Csepel, a község helyére. Makád első okleveles említése 1430-ból való. A XVI. században a Csepel-sziget egyik legjelentősebb községe a sziget déli részén. Makád község az államalapítástól kezdve – az egyház megszervezésének idején – a veszprémi püspökség szentendrei esperességének fennhatósága alatt állt. A három község: Makád, Gyála és Simonfa együtt épített templomot, amely árpádkori lehetett és a mai makádi templom helyén állt. Régi temploma azt bizonyította, hogy a reformáció előtt a közösség vallása görög keleti volt. A templom ugyanis nyugat-keleti irányba nézett, keleti oldalon volt a tornya. Az új templom építésekor a régi falát lebontották és ekkor a mész alatt görögkeleti eredetre mutató falfestmények tűntek elő. Sajnos ezek a festmények az építéskor megsemmisültek. A XVIII. század során többször javítgatták a középkori eredetű ótemplomot, majd 1803-1806-ig újat építettek a régi helyére az ótemplom anyagának felhasználásával. A templom jellege: Homlokzati tornyos, egyhajós, félköríves záródású, egyszerű, copf stílusú épület. A torony az épülethez viszonyítva karcsú, háromemeletes, sisakja törtvonalú. A főhomlokzat két oldalán az oromfalak meredeken emelkednek. Csúcsukat váza helyett, egyszerű, vékony tagozat díszíti. Az ajtók és az ablakok egyszerűek. A templom félköríves végződése a hajófalak vonalába esik, és nem ugrik be szentélyszerűen. A végződésnél öt vaskos támpillér áll. A tengelyben levő támpillér ablakot takar. A templom faragott kőből és téglából épült úgy, hogy a kősorokat meglehetős szabályossággal téglasorok váltják. Makád és környéke református vallásra térésének meghatározó egyénisége: Szegedi Kis István tudós-prédikátor, aki wittenbergi tanulmányai alatt Luther és Melanchton tanítványa volt. Szegedi halála előtt néhány évvel – 1570. táján valósította meg Ráckevén és környékén a reformáció helvét (református) irányát. Mint püspök, megteremtette a Dunamelléki Református Egyházkerületet: hat egyházmegyével és közel száz egyházzal. Első adat a Makádi Református Egyházközség történelméből Monostori János prédikátor nevéhez fűződik. Az ő neve kezdi a makádi prédikátorok névsorát, majd 1621-től pontos feljegyzés ismert a lelkipásztorokról. 1621-ből még egy nagyszerű emlékünk van: úrvacsorai pohár, mely aranyozott ezüstből készült, vésett technikával díszített. 1827-ben egy 443 fontos harangot öntet a református egyház Makádon, és a harangoknak új lábakat állít. 1892-ben órát vettek a toronyba. 1886-ban orgonát készíttettek a templomba, melyet székesfehérvári mester készített. Az első világháború idején az orgona homlok sípsorozata megrongálódott, 1922-ben javították meg. A második világháború idején a hangszer tönkrement. Ma a hangszer díszes doboza emlékeztet a hajdani fújtatós elődre.

Jelleg: néprajzi, történeti
Típus: egyházi gyűjtemény
Látogathatóság: előzetes bejelentkezéssel
Belépődíj: nincs

Cím: 2322 Makád, Kossuth Lajos utca 49. 

Telefon: +36-24/481-052
Fax: +36-24/481-052
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szolgáltatásaink

 MAKÁDI VADÁSZTÁRSASÁG

Társaságunk Makád és a szomszédos települések vadászaiból tevődik össze.

Név: Makádi Vadásztársaság
Terület (ha): 5000
Vadászható fajok: fácán, mezei nyúl, őz, réce félék, róka, vaddisznó, vegyes-vadas
Árak: árlista alapján
Nyelvismeret: angol, magyar, olasz

Cím: 2322 Makád, Turi József u. 41.
Telefon: +36-30/272-78-61